Cserépkályha használati leírás*
– Az új vagy átrakott cserépkályhát az építés befejeztével teljesen száraz állapotig ki kell fűteni.
Ennek időtartama évszakonként változik:
– nyáron 2-3 hét,
– télen, vagy fűtési időszakban: 3 hét
Összefüggő szárítás szükséges!
– Kifűtés menete: az első begyújtás előtt a kéményt alaposan fel kell fűteni (több
újságpapír, apróbb fa, vagy faszármazék ajánlott, amennyiben nincs csappantyú
beépítve, amivel kényelmesebben lehet a kéményt előfűteni.)
Miután a kéményt kellően felmelegítettük, a kályha tűzterében rakjunk 4-5 fából gúlát és nyitott ajtónál gyújtsuk meg a:tüzelőt. Az első héten kb. 20-25%-os (kézmeleg) állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosanmegtartani. A tűztér ajtaját TILOS bezárni! Az alacsonyabb, de folyamatos meleget többszöri kevés mennyiségű száraz tüzelőanyag égetésével tudjuk biztosítani.
– Folyamatos tüzelésnél nem szükséges mindig begyújtani a kéménybe. Ezt csak
akkor kell megismételni, ha új kályhánál több időn keresztül (pl. napokig) nem
tudtuk a szárító tüzelést folytatni, száraz kályhánál pedig ősszel az első
begyújtáskor, vagy a kályha rendszertelen használatánál begyújtás előtt végezzük el!
– Kifűtés második és további heteiben az eltüzelt fa-mennyiséget fokozatosan
növelhetjük 40-50%-os (közép meleg) állapot eléréséig. Ügyelve arra, hogy az ajtót
még mindig TILOS becsukni!
– Az ajtó (minimum a hamuajtó) nyitva tartása a huzat biztosítása miatt szükséges.
Az új kályhában sok víz található, ami a tűz hatására gőz formájában távozik a
kéményen keresztül! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a gőzök nem
tudnak távozni és a fugák kitágulnak. Ezért különösen fontos, hogy a száradás alatt
az ajtó (akár ég bent a tűz, akár nem) mindig NYITVA legyen.
– Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamot és zavartalanabb
üzemelést biztosít!
– Száradás utáni tüzeléskor naponta igény szerint száraz tűzifát két vagy több
részletben folyamatosan égessünk el megfelelő levegő biztosításával. Megfelelő
mennyiségű levegőt biztosítani lehet a tüzelőajtó 5-8 cm-es nyitott állapotával,
vagy ha hamuajtó is van, akkor a hamuajtó teljes nyitva tartásával (ebben az
esetben a tűztérajtót nem célszerű nyitva tartani!) Amikor az összes fa parázsig
leégett, az ajtót (ajtókat) teljesen be kell zárni! Ilyenkor nincs szükség a huzatra,
hiszen az kivinné a meleget a kályhából. Minél tökéletesebben zárhatók az ajtók,
annál tovább tartja a kályha a meleget. Az a felfogás, hogy a tűz leégett és a parázsra egy rönk formájú fát ráteszünk, akkor az tovább tartja a meleget, ez téves felfogás és életveszélyes, ugyanis a parázs megpróbálja a lezárt kályhában ezt a rönköt meggyújtani, és ilyenkor gázokat képez. Ami ha égési levegőt kap. szétrobbantja a kályhát. Nagymamák idejében ez nem volt ilyen veszélyes, mert az ajtók nem zártak pontosan, a meggörbült ajtók légrésén tovább áramlott az ehhez szükséges égési levegő.
– A tüzelőajtó zárása után kb. l órával a kályha átmelegszik és ilyenkor a
legmelegebb. Ezen meleg természetesen mindig csökken, de a meleg megtartása
több környezeti tényező együttes hatásának is eredménye lehet. Például nagy
hidegben többször kell átlagos tüzet rakni, de fontos az épület szigetelése, a tüzelő
minősége, a lezárás ideje, a fűtendő helyiség nagysága, stb.
– Hamuzás szükséges akkor, ha a tűztérben zavaró mennyiség halmozódott fel.
vagy a hamuláda annyira megtelt, hogy nem juthat elég levegő az égéstérbe.
– Néhány gondolat a tűzifáról: átrakott vagy új kályha szárítását cser vagy
tölgyfával nem szabad végezni, mert jobban kormozódik, büdös szaga lehet, vagy
elkátrányosodhat, amit viszont csak átrakással lehet megszüntetni. Fontos, hogy
mindig száraz keményfával tüzeljünk!
A fa igen tiszta, környezet és emberkímélő tüzelőanyag és nagy előnye, hogy •endkívül kevés hamuja van, ez 2 %, ami ha fatüzelésű a kályha, akkor a zárt padlójú tűztérben hagyjuk bent, akár tavaszig. A legjobb égés és optimális hatásfokeléréséhez legalább 2 éve kivágott puha- vagy keményfát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvességtartalma 70%, így fennáll a veszélye a szurok és kátrányképződésnek, valamint annak beivódásának, lerakódásának. Rendkívül káros és kellemetlen állapot, igyekezzünk az említett javaslatokkal elkerülni ezt. Hőleadás szempontjából néhány fafajta csökkenő sorrendben: gyertyán, tölgy, kőris juhar, nyír, szil, bükk, akác, fűz, fenyő, éger, nyár, hársjegenye stb.
Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, „felrobbanthatjuk”, túlfűthetjük kályhánkat.
– Előforduló jellemzőbb használati hibák:
- „Robbanás”, ha a kályhaajtót korán bezárták, nem égett le tökéletesen a
tűzifa parázsig, vagy a parázsra rönkfa lesz rátéve, és az ajtók lezárva. Akkor
is robbanás történhet ez esetben, ha a rozetta levegőnyílás csak kb. l cm” van nyitva.
- Robbanás történhet, ha a tűzre nem megfelelő anyag (pl. dióhéj, rétegelt
lemez, fenyőhulladék (karácsonyfa), sok hullámpapír, gázzal töltött palack
stb.) kerül.
Túlfűtés, amit sok tüzelővel, illetve túl apróra vágott fával okozhatunk és nagy gyantatartalmú fával kizárólag nem rendeltetésszerű használattal okozhatunk! Következményei a csempe repedése, fuga nyílása, fuga kipotyogása, párkányok emelkedése, lazulása, falnak épített kályhák faltól való eltávolodása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása stb.
– A fenti hibákat helytelen használat okozza! Ezen hibákra garanciát nem tudunk
vállalni!
– Külön kiemelve kell a fugázást említeni. A kályha nem állandóan egyenletes hőmérséklete miatti hőtágulást a fuga anyagának a feladata követni. Gyártó cégek több típusú és tulajdonságú anyagot kísérleteztek ki és hoztakforgalomba, amely anyagok „törekednek” a mozgások okozta problémák kiküszöbölésére. Ennek ellenére fugázás és fugák állapotának hibái nem mindig a kályha építésének hibája. Lehetséges, hogy esztétikai okok miatt a tüzelési idény végén javítani kell a fugákat. Ezért a fuga anyag maradékot mindig megrendelőnél hagyjuk a házilagos javíthatóság miatt.További nagyon fontos teendő a kémény rendszeres tisztíttatása! Elégtelen huzatú vagy alacsony, nem kielégítő keresztmetszetű és kapacitású kéménynél a kályha nem megfelelően működik.
Kérje szakember véleményét ha kályhájával, vagy kéményével kapcsolatban bizonytalan!
A lakás fűtése iránt támasztott technikai és gazdaságossági követelmények teljesítése egyedül a kályha és kéménye jóságán nem múlhat, fontos a kályha szakszerű kezelése. Szakszerűtlen kezelés a legjobban működő kályhát is rövid idő alatt tönkre és gazdaságtalanná teszi. A kályhacsempe mázas felülete sérülékeny, kerüljük a kemény fémtárgyak hozzáütését.Építményünkért a fentiek betartása és rendeltetésszerű használata esetén 2 év garanciát vállalunk.
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
- Szárító tüzelés:
Első begyújtáskor a kéményt elő kell melegíteni, /több újságpapírt a kéményajtónál
elégetni vagy az előfűtő csappantyút kinyitni./
Begyújtás: aprófával kisebb mennyiségben, amennyiben már előtte a tűzteret forró
levegővel előszárítottuk.
A szárító tüzelés 10-szer megismételjük. Ez idő alatt kályhának hamuajtón vagy ajtón
keresztül levegőt kell adni.
Mielőtt a következő begyújtást elvégezné, a kályhacsempét száraz ruhával le kell
törölgetni.
- Őszi első begyújtás:
Legelőször a kémény begyújtását végezze el, ha nincs előfűtő csappantyú!
Tavasszal, nem folyamatos tüzelés esetén is minden alkalomkor a kéménybe be kell
gyújtani!
A tűzteret megrakjuk tüzelendő anyaggal, a tűztér hátsó részében állítva, vastagabb
keresztmetszetű fadarabokat a tűztér ajtónál gyújtással, és kisebb fadarabokkal.
Amennyiben ez a mennyiség nem elegendő, a következő rárakás ne legyen több, mint 5-6
fadarab, aminek keresztmetszete ne legyen vastagabb, mint 10 cm.
Amennyiben vegyes tüzelésű a cserépkályha, a hamuajtón keresztül primer levegőt adunk,
és a tüzelőajtón lévő forgón keresztül szekunder-másodlagos levegőt adjunk a
tökéletesebb leégéshez.
Vegyes tüzelésnél, ha szénnel fűt, először a szenet rakja rá a rostélyra, majd arra rá
helyezzük az aprófát és a tüzeléshez a kisebb mennyiségű fát. A fentről lefelé átégő szén
természetbarát módon ég le.
A lakás fűtése iránt támasztott technikai és gazdaságossági követelmények teljesítése
egyedül a kályha és kémény jóságán nem múlhat, a fontos a kályha szakszerű kezelése.
A szakszerűtlen kezelés a legjobban működő kályhát is rövid idő alatt tönkreteszi és
mellette rengeteg tüzelőt pazarol el.
* MACSOI ajánlása (Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete)